Zayn Malik
Figyeltem, ahogy így is barna bőrén csillog a nap fénye a
napolajban. Haja egy kócos kontyba a fejére volt fogva, a melltartójának a
pántját hátul kikötötte. Gondolom nem volt tisztába vele, hogy bármelyik
pillanatban a hasára fordíthatnám, de túl sokat szenvedtem vele, hogy egy
húzással mindent elrontsak. Szemeim tovább vándoroltak fényes hátára, majd
szexy, kidomborodott fenekét vettem célpontba. A sötét szürke bikinijének az
alsója feszesen feszült remek hátsójára, de még is, mint ha ráöntötték volna.
Nagyot sóhajtottam, aztán fekvő támasz helyzetbe felé
feküdtem. Egy rosszalló morgással jelezte, hogy eltakarom a napot, én pedig
mosolyogtam, mikor megkérte, hogy kössem be a melltartója pántját. Mocskos
gondolatokkal a fejembe kötöttem egy biztonságos masnira, s miután egy puszit
nyomtam a hátára, alattam felém fordult.
Végigmértem szép arcát; egy szemüveg takarta szikrázó kék
szemeit, amit levett magáról, majd oldalra helyezte. Pillái orcáját érintették
amikor pislogott, rózsaszín ajkai szégyenlős mosolyra húzódtak, mikor egy
puszit nyomtam az arcára.
- Megcsókolhatlak? - Kérdeztem halkan.
Jobb kezét a hajamba vezette, a ballal a tarkómat fogta. Egy
hosszabb hajtincsemet dörzsölgette az ujjaim között miközben felmérte az
arcomat, aztán magához húzva nyomta ajkait az enyémre.
Mosolyogva húzódtam el tőle.
- Ezt igennek veszem.
Egy vigyor kíséretében egy puszit nyomtam dacos ajkaira,
mire felkuncogott. Orrommal megböktem puha, forró arcát, s beszippantottam az
olvadt napolajt, ami az ö illatának a zamatával keveredett. Szívdöglesztő.
- Fújj, menjetek szobára! - Éreztem valami hideget a
hátamon, nem sok kellett, hogy rájöjjek; Travis dobott nekünk egy vízibombát.
Csúnyán néztem rá, majd miután nyomtam Mona arcára egy
puszit, felálltam, és bementünk Travissel birkózni a vízbe.
Az egész vicces volt, átkaroltam Trav nyakát, és próbáltam a
derékig érő vízbe nyomni, de ő megragadta a bokámat, és kihúzta alólam, így
mind a ketten a vízbe estünk. A felszínen voltam már, amikor belerúgott a
bordámba, s míg sajnáltattam magam, a hátamra ugrott, és belelökött a vízbe, de
nem hagytam annyiba. A víz alatt hozzá úsztam, majd lehúztam róla a nadrágját,
de persze nem láttam, mert 1:csukva volt a szemem, 2: amúgy is, ha kinyitom,
csak vízben úszkáló homokot látok.
Nevetve tértem felszínre, és annyit láttam, hogy Mona
mellett kb. öt méterre egy lakás lány sikít és tapsol nekünk, valamennyiük
nekem szurkolt, a többiek Travnek. körülbelül a felére oszlott a tábor. Mona
azzal szórakozott a víz szélénél, hogy homok bombákat csinált, majd dobálta őket,
és amikor eltalált egyet-kettőt, úgy tett, mint aki nem tud semmit, s csak
napozott.
Nevetve futottam oda hozzá, s míg Trav szórakoztatta a
közönséget, addig gyúrtam pár bombát.
- Figyeld, azt így kell. Fontos a ribiknél: h segget célzol,
azt felhívásnak tartják, ha mellett, azt szexynek, ha hasat, az puszta
véletlennek, de ha fejet célzol, azt utálatnak veszik. - Mosolyogtam.
- Fejre megyünk! - Bólintott, majd teljesen komoly arccal
mérte be a célpontot, olyan volt, mint egy mestervadász egy távcsöves puskával
a kezében.
Figyeltem, ahogy a jobb kezét hátra nyújtja, majd egy szép,
íves dobással egy szőkét eltalált a tömeg közepén, és egy nagy sikítás követte
káromkodással, illetve hisztivel, miszerint most moshatja meg a haját, illetve
hogy nem akarta, hogy vizes legyen. Fel se tűnt neki, hogy mi voltunk.
Lepacsiztam Monával, majd egy jutalom puszit nyomtam az
ajkaira, s közöltem vele, hogy profin céloz.
***
- Karamellt, és mentát...és citromot...meg étcsokit és
tutti-fruttit. - Mosolygott aranyosan, a fagyis nő pedig kapkodta a fejét
közte, és Jessi között, akik össze vissza adták be a rendeléseiket.
- Sicc innen, Jess. Mona hamarabb itt volt. - Szóltam rá, ő
pedig lebiggyesztett ajkakkal beállt a diadal ittas Törpe mögé.
Mona elvette az ostyáját, majd elvett egy műanyag kanalat,
és már falta is. Türelmesen vártam, míg a Punkok a pult előtt (túl) hangosan
gondolkoznak, hogy mit is egyenek, de a végére összevesztek, így senki se
tudta, hogy most mi van. A mögöttünk sorakozó emberek káromkodását hallottam a hátam
mögött, de elég volt csak egy pillantás, és mind egyszerre hallgatott el.
- HALLGASSATOK MÁR! - Ordította a -gondolom- főnök, a Punkok
pedig egy kicsit összerezzentek, nem számítottak a hirtelen kiáltásra.
- Hé, ne beszéljen így velük! - Szólt oda neki Mona.
A nagy darab pasas felvonta a szemöldökét.
- Tűnj innen,
hülye picsa.
- Hé! - Kaptam fel a fejem. - A kurva anyád, ha már
kigondoltam. Balfasz.
- Mennyetek el innen, most! - Mutatott a mutató ujjával a
távolba. - Mert hívom a zsarukat.
- Aha. Persze. "Biztos úr, öt fagyira váró tinédzser
nem tudja eldönteni, hogy mit akar, és egy kicsit hangosak." - Emeltem fel
a kezem úgy, mint ha telefonálnék. - Nagyon hatékony.
A pali csendbe maradt, majd rámorgott a pult mögött álló,
tetőtől talpig elpirult lányra, s megkérdezte tőlem, hogy mit akarok.
Miután a fiúk egyesével elmondták, hogy milyen ízű
fagylaltokat kérnek, érett felnőtt módjára megköszöntem, majd kifizettem
mindannyiunk adagját. Összekulcsoltam Monával a kezeinket, majd céltalanul
sétálgattunk a csoporttal a parton, illetve a part melletti utcákon.
Szerencsére itt nem nagyon jár kocsi, minden egyes ember a sétálást
választotta, ezért is morogtak sokan, amikor le kellett egy fél percre húzódni,
mert megjelent egy jármű, ami felborítja a csendet.
Mosolyogva húztam Monát egy ördög botot dobáló csapat felé,
körülöttük a tömeg lehetetlenné tette, hogy Törpe bármit is lásson. Hamar
megsajnáltam, majd lehajoltam, míg a fejemet a két lába közé dugtam, s a
nyakamba vettem. Elsőnek sikított, nem számított erre, de aztán -miután jól
megtépte a hajam- megnyugodott, s vigyorogva nézett le rám.
- Mindig elfelejtem, hogy milyen magasnak lenni.
- Ha megint elfelejted, állj fel egy székre, és legyél rajta
addig amíg meg nem unod - Bólintottam, ő pedig a nemtetszését kifejezve
gyengéden belerúgott a bordámba.
Úgy tettem, mint ha nagyon fájt volna, és kijelentettem,
hogy ezért most leteszem, mire őrült módjára sikítozott. Rengeteg "ezek
hülyék" tekintetet kaptunk, én pedig a fülemet fogtam, a sikítása
elviselhetetlen, bár annak jobban örülnék, ha a nevemet nyögné, miközben
boldoggá teszem a testét.
- Mona, ha nem a nevemet sikítod, akkor kuss! - Csaptam rá a
vádlijára, ő pedig halkan kuncogott.
Tudtam, hogy most már talán benne lenne a dolgokba, sőtt, ki
tudja, mikor nyúl magához, és a nevemet kiáltva megy el, de én nem engedném
neki, akár mit is tervezne velem. Nem akartam, hogy abban a hitben éljen, hogy
nekem csak...kielégülésre kell, mert tudom, örök életre megutálna, és nem
bírnám elviselni, hogy eltaszít magától, főleg, hogy ilyen fantasztikus
viszonyt ápolhattunk az elmúlt pár napban. Azt hiszem, én vagyok az első, akit
Mona közel engedett magához, és összetörne, ha látnám, hogy csalódott bennem,
ezzel elérvén, hogy soha többet ne érezzen senki iránt semmit
Nevetett a nyakamba, mikor Travis oda ment a bot dobálókhoz,
és elvett egyet az egyiktől, majd közölte vele, hogy tanítsa meg használni.
Csatlakozott hozzá Jessi, akinek van egy kis tapasztalata vele, így könnyedén
dobálgatott, hatalmas tapsot kapott érte, míg Trav nem volt hajlandó szegény
raszta fiúnak vissza adni a kelléket.
- Kipróbálod? - Néztem fel rá.
Mosolyogva bólintott, én pedig előre törtem a tömegbe, majd
leguggoltam, míg Mona leszállt a nyakamból. Elvettem Jessitől a játékszert,
majd megmutattam Monának, hogy hogy kell. Zavarba ejtő könnyedséggel játszottam
a botokkal, ő pedig elbűvölve nézte, mit csinálok, ami megmelengette a
szívemet.
- Te jössz! - Nyújtottam át neki ördögi vigyorral, ő pedig
úgy nézett rám, mint ha szellem lennék.
Nevetve lépkedtem mögé, megfogtam a kezeit, majd őt fogva
segítettem neki, hogy hogy csinálja. Irtó bénák voltunk, körülbelül öt
másodperc volt a rekordunk, de Mona jól érezte magát, és ez volt a
legfontosabb.
