2014. dec. 6.

30. fejezet

Zayn Malik

Kéz a kézbe mentünk vissza az udvarra, ahol átemeltem a kicsi kerítésen. Miután én is átjutottam, kuncogott, mikor megcsikiztem, majd inkább eltolt magától indokolván, hogy fejezzem be, nem öt évesek vagyunk. A szemeimet forgattam, átkaroltam karcsú derekát, egy srác már is csatlakozott hozzánk.

- Sziasztok - csámcsogott teli szájjal. - Finn vagyok. Kértek?

Az orrom alá nyomott egy műanyag tányért, amin saláta, hús, illetve virsli szerepelt. Mona elvigyorodott, elvett egy kisebb sült húst, s beleharapott. Én nevetve ráztam a fejem, majd közelebb mentünk a társasághoz.

Négy lány, és hat fiú üldögélt a medence szélén, padokon, vagy éppen a fűbe napoztak. Csak Mona volt ruhába, nekem pedig egy kis bűntudatom támadt, hogy olyan helyzetbe hoztam, amilyenbe van. Ismét megforgattam a szemeimet, odasúgtam neki, hogy leveheti a pólóját.

Figyeltem, ahogyan megfogja a pólójának az alját, majd áthúzza a feje felett. Hangos fütyülést hallottam magam mögül, csúnyán néztem a személyre, aki feltartott kézzel, afféle "ártatlan vagyok" stílusban pillantott rám.

Mona rám mosolygott, kezével körbe ölelte a nyakamat, a lehető legszexybben csókolt meg, én pedig virultam a büszkeségtől. Azt hiszem, így már mindenki tudja, hogy az ÉN barátnőm, szóval az ENYÉM.

- Jól van, nem kell azért nyilvánosan dugni, felfogtuk - dünnyögte a fütyülős fiú. - Adam vagyok amúgy, és szingli.

Mikor ugyan olyan mérgesen néztem rá, ugyan az történt, mint két perce: feltette a kezeit, ártatlanul nézett. - Csak gondoltam, szólok.

Mona a lehető legédesebb mosolyát villantotta rám, majd leült egy padon ülő fekete hajú lányhoz, és már is beszélgetni kezdtek. Tetszett a gondolat, hogy Mona barátkozik, tudom, hogy kevés olyan ismerőse van, akit nem utál teljes szívéből, így egy beteljesült álom volt, hogy nem látom magányosnak, zárkózottnak egy társaságba.

A grillnél álló fiú egyből szimpatikus volt, meg se próbált ránézni Monára, és ez már barátságossá tette számomra. Ethan-nak hívják, és a fekete hajú lány a barátnője, akivel Mona épp beszélgetett.

- Mirának hívják. Azt hiszem, összebarátkoztak. - mosolygott.

Figyeltem, ahogy Mira suttog valamit Monának, akinek a tekintete Ethanra tévedt, majd röhögni kezdett. Ugyan ez megtörtént egy perccel később, csak fordítva; Mira nevetett engem jól ki. Egyből tudtam, hogy valami hülye csajos kibeszélésről van szó, s próbáltam figyelmen kívül hagyni a kuncogásokat, nevetéseket, a jól szórakozott tekinteteket, amik a két idióta lánytól származtak.

- Egyél, míg a többi balfasz meg nem eszi - tolt elém egy tányért.

Válogattam a jobbnál jobbnak kinéző ételek közül, sült húst, mini csirke szárnyat ettem salátával és egy doboz sört is kaptam hozzá. Minden isteni volt, még akkor is, hogy csak alig ettem belőle, mert Monának megjött az olthatatlan étvágya, az ölembe ült, és evett. Szinte mindent felfalt.

***

Mindenki kinyúlva feküdt valahol; vagy hárman egy felfújható matracon a vízen, ketten a padon, és öten a fűbe, ahol én is voltam Monával. Rajtam kívül nem volt, aki nem lakott volna jól, de nem bántam, mert tudtam, hogy Mona így csendbe lesz. Max egy órát.

Az oldalamra feküdve öleltem át karcsú derekát, orromat a nyakához dörgöltem. Elégedetten hümmögött, apró puszikkal hintettem be vékonyka bőrét, halkan zümmögtem a fülébe.

Lehunyta a szemeit. - Álmos vagyok.

- Mmmm én is - suttogtam. - Esetleg...mennyünk, és készüljünk egy kis alváshoz, miután még jobban kifárasztottuk magunkat. - vigyorogtam.

- Bezzeg ehhez nem vagy fáradt - Öltötte ki pink nyelvét. - Mennyünk ALUDNI.

Nevettem, ahogy kihangsúlyozta a lényeget, segítettem neki felállni. Váratlanul ért, ahogyan a hátamra ugrott, majd nem előre estem. Ártatlanul kuncogott a fülembe, miközben megköszöntük a kaját (vagyis megköszöntem, Mona már félig aludt), és hazavittem a hátamon.

Jól sejtettem, hogy mire beérünk a házba, már aludni fog, így rám maradt a nehéz, kellemetlen feladat, hogy levetkőztessem. Haha.

Óvatosan helyeztem le a kényelmes ágyra, majd kikötöttem a bikinijét, s levettem róla. Vetettem egy pillantást csodás testére, aztán kikerestem egy pólómat, amit ráhúztam oda figyelve, nehogy felébresszem. Már sötét volt kint, s a levegő is kezdett lehűlni, csodálkoztam, hogy nem fázott hideg fürdőruhájába. Lehúztam róla a rövid gatyáját, majd bebújtattam az ágyba, s én is bekuporodtam mellé.

- Zayn? - hallottam meg vékonyka hangját.

- Mmm?

Álmosan bámult rám, szemei majdnem letapadtak. - Ha legközelebb levetkőztetsz, ne bámulj, nem illik.

Hangosan nevettem, s csak arra tudtam gondolni, mennyire igaza volt, hogy ezt csináltam. Halvány mosoly jelent meg pink ajkain, majd légzése újra egyenletes, nyugodt lett; elaludt. Megint.

Nem volt már miért fent lennem, csak arra tudtam gondolni, hogy már a barátnőm, azt csinálok vele, amit akarok, s bármikor bámulhatom éjszakákon át. De ezt nem akartam elkapkodni, hisz rengeteg, de mégis oly kevés időnk van még. És ez a legfontosabb: együtt.

***

- Zayn - apró, mohó kezeket éreztem meg mellkasomon. - Zayn, ébredj!

A hang kétségbeesett volt, amint ez felfogtam, ijedten ültem fel a meleg ágyból, a lovagló ülésben rajtam ülő lány megrémült a hirtelen cselekedetemtől.

- Baj van?

Szomorúan bólogatott, mint ha könnyes lenne a szeme. - Éhes vagyok, és elfogyott minden.

Felvontam a szemöldököm, de mikor láttam, hogy komolyan gondolta, megértően húztam a mellkasomhoz, s simogattam puha haját. - Elmegyek mindjárt a boltba. Akarsz velem jönni?

Ismét bólintott, majd kiszállt az ölemből, s megragadta a kezemet. Óriásnak tűntek a mancsaim az övéi mellett, olyan volt, mint ha egy kislánynak az apukája fogta volna a kezét, és ez részben igaz volt. Sokszor féltettem úgy Monát, mint ha az apja lennék, de azt hiszem, ez egy normális kapcsolatban így van, amennyire már normálisak vagyunk, vagy egyáltalán lehet egy ember normális.

- Vegyünk bagettet! - ajánlotta mosolyogva, miközben kivett nekem egy tiszta boxert, illetve pár ruhadarabot.

- Rendben - Húztam magamra a fekete pólómat, majd átcseréltem az alsógatyámat. - Más?

A kezembe nyomott egy farmer short-ot, miközben magára vette a számtalan karkötőit. - Croissant is.

Felnevettem, miközben egy zoknit húztam fel a lábfejemre, ami a cipőmhöz tartozott. Ő is ugyan így tett, s miközben én felvettem a sport csukámat, egy napszemüveget tolt a fejére.

- Francia kedvedbe vagy. Vegyünk sajtot is.

Rám mosolygott, belelépett a cipőjébe. Lehajoltam, masnira kötöttem neki, nyelveimet kidugtam a koncentrálás közepette. Megköszönte, összekulcsoltam ujjainkat miután kulcsra zártam a kis nyaralónkat, majd indultunk a két utcával arrébb lévő bolt felé.

- Többször is átöltöztethetnélek, élveztem - haraptam az ajkamba mosolyogva.

- Talán legközelebb, amikor én is ébren leszek - kacsintott.

Az állam a földet súrolta. - Tényleg?

- Nem - röhögött, én pedig fejen vágtam magam.

Körülbelül egy fél percig sétáltunk, amikor hirtelen megállt, és leült a földre az utca mellett. A szemöldökömet ráncoltam, egyből arra gondoltam, hogy megsérült a lába, vagy nem érzi jól magát, de azért rákérdeztem. - Mi a baj?

- Reggel van még, elfáradtam - ásított.

Halkan nevettem, majd a kezemet nyújtottam, amit lustán fogadott el, aztán leguggoltam elé, ő pedig nevetett, és a hátamra ugrott. A mellettünk elhaladó emberek afféle "de édes pár" tekintettel vizsgáltak minket, egészen addig, míg Mona el nem kezdett ijesztő, illetve hülye fejeket vágni nekik. Egyből elfordultak, amit nem is bántam, mert a hátamon csimpaszkodó majom tönkretette a hajam. Így legalább nem figyelnek rám az emberek.

2014. aug. 24.

29. fejezet

Mona Floyd

Amint Zayn bezárta maga mögött az ajtót, a táskámban kezdtem kutatni. Első körben a bikinimet kerestem, mivel volt egy olyan érzésem, hogy a mai nap folyamán még vagy a kertben található vizes dolgokat fogjuk használatba venni, vagy esetleg a tóban úszunk egyet. Miután azt magamra kaptam, előkerestem fekete farmersortomat, illetve egy fekete pólót, amit szintén felhúztam. Mivel a hajamból még mindig csöpögött a víz, így azt nem bántottam, bár tisztában voltam, hogy ha megszárad, idegesítően göndör lesz.

Még nem is volt időm rendesen szétnézni itt. A házon belül nem találtam semmi érdekeset, így kimerészkedtem az udvarra. Hatalmas, füves terület, kővel kirakott kis út, ami a medencéhez vezet, onnan pedig a szaunához, a jacuzzihoz, illetve a grillezőhöz. A kert végében még egy kisebb épület helyezkedett el. Most is, mint mindig a kíváncsiságom nyert, így persze, hogy oda is be kellett néznem. Különböző kerti eszközöket, napernyőket, vízi játékokat találtam bent. Egy igencsak alacsony, maximum fél méter magas kerítés választotta el az udvart a mellette lévőtől, mind a két irányban. Először balra néztem, ott nem állt autó, embereket sem láttam, tehát az valószínűleg üres. Jobbra pillantva viszont két terepjárót fedeztem fel, illetve napágyakon, földön ülő fiatalokat., plusz egy fiút, aki grillezett. Hangos nevetést is hallottam, így nem is értettem, hogy eddig hogy nem vettem észre őket.

Mivel már kint sem volt semmi érdekes, ezért vissza indultam a faházba. Bár, ha jobban belegondolok, nincs kedvem egyedül bent ülni. Inkább kint maradok.

- Szép napot, szomszéd! - köszönt rám valaki a másik udvarról, mire a többiek is rám kapták a tekintetüket.

- Csövi - viszonoztam a gesztust, majd mielőtt folytathatták volna a beszélgetést leültem a medence szélére.

- Egyedül jöttél? - állt az egyik a kerítéshez, ahonnan pontosan látott. Csak megráztam a fejem, lusta voltam válaszolni. - Ha gondolod nézz át. Remélem egy legalább olyan dögös barátnőddel jöttél, mint amilyen te vagy - kacsintott. Ebben a pillanatban nagyon örültem annak, hogy nincs itt Zayn, mivel biztos vagyok benne, hogy ha ezt hallotta volna, már rég nekiment volna.

A lábamat a vízbe lógatva figyeltem a medence alját, amin apró csempe darabokból kirakott halakat véltem felfedezni.

A gyomron korgása jelezte nekem ismét, hogy éhes vagyok. A zsebemből előhalásztam a telefonomat, hogy meg tudjam nézni az időt. Mivel már bőven letelt a tíz perc, így egy sóhajtás kíséretében felkeltem, és úgy döntöttem, hogy megkeresem a boltot.

Amint az ajtóhoz léptem, az ki is nyitódott, így majdnem pofán vágott engem.

- Ez neked a tíz perc? - kérdeztem tettetve a dühöm, mikor megláttam Zaynt a kezében egy hatalmas szatyorral.

- Rossz irányba mentem először - nézett rám kiskutya szemekkel, mire elnevettem magam. Kivettem a kezéből a szatyrot, leraktam az asztalra és a tartalmát kezdtem megvizsgálni. Egy nagy doboz láttán felcsillant a szemem. - Igen, Mona, jégkrémet is hoztam - nevetett fel az arckifejezésem láttán.

- Most nagyon imádlak! - jelentettem ki vigyorogva, majd egy puszit nyomtam az enyhén borostás arcára.

- Akkor süssek tojást? - kérdezte, miközben a hűtőbe pakolt.

- Ne, nem bírok annyit várni - ráztam meg a fejem. A szatyor alján talált péksüteményes zacskóért nyúltam, mivel az pont kéznél volt.

- Gondoltam, hogy túl éhes leszel - nevetett, majd ő is kivett egy sajtos akármit magának, olyat amilyet én már javában ettem.

Leült mellém és ő is enni kezdett. Körülbelül tíz perc múlva mind a ketten jóllakottan dőltünk hátra.

- Mit akarsz csinálni? - kérdezte tőlem, miközben kezét átdobta a vállamon.

- Szauna? - néztem fel rá. Mondjuk, rá mindenki felnéz, ha akar, ha nem.

- Meztelenül? - csillant fel a szeme, mire megráztam a fejem. Perverz állat!

- Zayn, a szomszéd udvaron egy körülbelül 10 fős társaság bulizik - böktem a kert felé.

- Nem látnak - rántott vállat, szerintem nem is figyelt arra, hogy mit mondtam.

- Fél méteres kerítés. Ez most nem jött össze - ütögettem meg lágyan a fejét, mire morogni kezdett az orra alatt. Felnevettem. - Majd gyere, ha már nem duzzogsz - keltem fel mellőle és indultam el kifelé.

Gyorsan megszabadultam a nadrágomtól és a pólómtól, majd bikiniben sétáltam át a szaunába, kezemben a törülközőmmel. Egy ideig gondolkodtam, hogy vajon hogyan kellene beállítani ezt az izét, de pár perc bénázás után sikerült. A fekete színben pompázó törölközőmet a legfelső padra tettem, és leültem. Az ajtót lesve vártam duzzogó barátomat.

Körülbelül tíz perce izzadtam bent, de Malik csak nem jött. Megráztam a fejem, majd kinyitottam az ajtót, és a faház felé néztem.

- Meddig tervezel még duzzogni? - kérdeztem az ajtóban álló fiútól. Csak megrántotta a vállát, mire csúnyán néztem rá. - Tudod, biztos vagyok benne, hogy a szomszédból bárki szívesen átjön... - fordultam a kerítés felé, ám a következő percben hatalmas kezeit éreztem meg a derekamon.

- Nem szép dolog zsarolni... - dörmögte a fülembe, miközben behúzott a szaunába és bezárta az ajtót. Le akartam ülni, ám ő ezt nem így gondolta. Helyet foglalt az én (!) törülközőmön, majd az ölébe rántott.

- Tudod, az én időm elvileg már lejárt, mivel az emberek általában tíz percig szoktak bent lenni - néztem rá komolyan, mire megrázta a fejét és megcsókolt.

- Duplázol - vigyorgott rám, majd ismét az ajkaimra tapadt. Úgy tűnt, nincs választásom, ám a világ összes pénzéért sem mentem volna ki innen nélküle.

Amint letelt a következő tíz perc, felálltam és kihúztam Zayn alól a törölközőt, amin eddig tehénkedett.

- Ugye tudod, hogy a szaunázás után az emberek általában beleugranak a vízbe? - kérdezte rám nézve.

- Ezzel arra célzol, hogy úszni akarsz? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel, mire bólintott, miközben kinyitotta a szauna ajtaját és előre engedett. Miért is ne alapon a fekete textil darabot Malik kezébe nyomtam, és nekifutásból a vízbe ugrottam. Amint feljöttem a víz alól felkiáltottam. - Mona, miért visítasz? - méregetett barátom felvont szemöldökkel.

- Hideg - visítottam, mire megforgatta a szemét. A törölközőt lerakta az egyik napozóágyra - amit gondolom ő hozott ki a duzzogásának ideje alatt - és beugrott.

- Oké, ez tényleg hideg - nevetett el és mellém úszott. Mivel neki leért a lába, ő álldogált. Nekem nem volt kedvem úszni, így a vállába kapaszkodva csókoltam meg. A derekamnál fogva tartott.

- Ezek szerint nem egy dögös barátnővel jöttél? - érkezett egy hang a kerítés felől, mire mind a ketten oda kaptuk a tekintetünket.

- Szóval szerinted ne vagyok elég dögös?! - vinnyogott Zayn buzis hangon, mire felnevettem.

- Bolond vagy - hahotáztam, ám a következő pillanatban teljesen "véletlenül" elengedett. - Ha ha ha - jöttem fel a víz alól. - Valaki nagyon viccesnek hiszi magát - néztem a fiúra csúnyán, aki csak nevetett rajtam.

- Dögös barátnőt kereső srác és haverjai! - kiabált át Malik a szomszédba, mire az ott tartózkodók közül mindenki a kerítéshez sietett. - Szerintetek vicces vagyok? - kérdezte.

- Igen! - válaszolták egyszerre a kerítésnél állók.

- Ez nem ér - néztem a fiúra csúnyán. - Ha akarnának sem mernének neked nemet mondani - másztam ki a medence szélére.

- Szóval félelmetes vagyok? - kérdezte kölyökkutya szemeket meresztve.

- Te? Soha - ráztam meg a fejem, miközben felvettem a napszemüvegemet.

- Nincs kedvetek átjönni? Mindjárt kész a hús - mondta a magas, szőke hajú fiú. A hús szó hallatán rögtön felcsillant a szemem, mivel a grillezett húsnál nagyon kevés dolgot szeretek csak jobban. Zaynre pillantottam, aki a fiúkat méregette.

- Oké, menjünk. Mona, gyere egy kicsit - hívott be a házba Malik. Mivel nem akartam veszekedni vele, követtem. - Öltözz fel! - nyomta a kezembe a ruháimat.

- Ilyenkor le tudnálak ütni - morogtam, majd magamra kaptam a rövidnadrágom. Késznek nyilvánítottam magam.

- A pólót is - pillantott a kanapén heverő ruhadarabra.

- Most komolyan, Zayn? És akkor te miért nem húzol pólót? - kérdeztem tőle kissé idegesen.

- Nem egy csapat lányhoz megyünk át - forgatta meg a szemét. - Engem nincs mitől féltened.

- Ki tudja. Lehet, hogy melegek - rántottam vállat, mire felnevetett.

- Akkor is húzd fel a felsőd. Vagy inkább kötött pulcsit szeretnél, garbóval? - vonta fel a szemöldökét, mire kiöltöttem rá a nyelvem, és duzzogva ugyan, de felhúztam az eddig emlegetett ruhadarabot. - Máris jobb - vigyorgott rám, mire az arcába dobtam egy párnát.