2014. máj. 26.

23. fejezet

Mona Floyd

Nyugodt, boldog álmomat megzavarták azzal, hogy felébresztettek. Ezer százalékig biztos voltam abban, hogy a tesóim azok, hiszen bármikor látogatjuk meg egymást, mindig valamilyen különös módon keltjük fel a másikat. Ám nem értettem, hogy miért van valami puha dolog az arcomon. Először azt hittem, hogy valami plüss, de amint megéreztem, hogy mozog, rögtön kipattantak a szemeim és szemben találtam magam egy hihetetlenül édes kiscicával.

- De aranyos! - fogtam meg az állatot, miközben csillogó szemekkel tanulmányoztam.

- Megmondtam, hogy cicát kell hozni! - húzta ki magát Jack.

- Nem igaz! - vágták rá egyszerre az ikrek. - Le akart önteni egy vödör vízzel! - néha már ijesztő volt, hogy ennyire egyszerre beszélnek és gondolkodnak.

- Én is szeretlek - forgattam meg a szemem, mire a legidősebb bátyám egy puszit nyomott az arcomra.

- Tudod, hogy imádlak! - szorongatott meg, amibe bekapcsolódott a másik két fiú is. 

- Szeret hiány? - nevettem el magam, majd kibontakoztam a karok közül és kezemben a cicával lementem a konyhába.

 Egy kisebb tálba öntöttem tejet, amit az asztalra raktam, mellé pedig az állatot, aki boldogan inni kezdett.

- Mi a neve? - pislogott mellettem nagyokat Mick.

- Gyilkos - mondtam mosolyogva.

- Csak úgy mondom, hogy egy legyet sem tud elkapni. Orra esik a saját lábában. Béna, mint te - nevetett Nick, mire megráztam a fejem.

- Akkor is Gyilkos lesz a neve - mondtam, majd letettem a cicát a földre, aki érdeklődve nézett körbe új otthonában. 

A következő percben csöngettek, fogalmam sem volt arról, hogy ki lehet az.

- Zayn lesz az - mondta Jack. Rögtön rákaptam a fejem, hiszen az feltűnt, hogy Malik eltűnt, de nem tudtam, hogy hová ment, ahogyan azt sem, hogy a tesóm honnan tudja, hol volt. - Lemegyünk a partra, ő meg hazament a cuccáért - mondta, mire mintha megvilágosodtam volna.

- Ne nyisd ki, kiszökik Gyilkos! - kiabáltam az ajtó előtt álló fiúnak, felkaptam a cicámat, az ajtóhoz siettem, és úgy ahogy voltam - pizsamában - ajtót nyitottam.

- Honnan szerezted? - nézett farkasszemet - vagy inkább macskaszemet? - az állattal. 

- A fiúktól kaptam - csuktam be mögötte az ajtót, miután bejött. - Ugye milyen aranyos? - adtam a kezébe.

Vicces volt, hiszen az egész macska nem volt akkora, mint Zayn tenyere, amiben éppen kényelmesen elterpeszkedett az állat. 

- Nagyon... cuki - méregette továbbra is. - Mehetünk? - nyomta a kezembe Gyilkost. 

- 10 perc! - jelentettem ki és elindultam fel a lépcsőn.

- Akkor ma nem indulunk el! - hallottam meg Jack hangját.

- Ne magadból indulj ki! - kiabáltam le neki, majd berontottam a szobámba. 

Gyilkost a fiúktól kapott kis ágyba raktam, ahonnan ki sem tud jönni. Oda raktam neki valami macskatápot, amit szintén ajándékként kaptam, majd gyorsan ledobtam magamról a ruháim és magamra vettem a szürke, fekete halálfejekkel díszített bikinimet. Felkaptam rá egy rövidnadrágot és egy topot, hiszen hiába van már Október, még mindig nyári idő van. A táskámba bedobáltam pár fontosabb dolgot, például a telefonom, a pénztárcám, zsebkendőt és naptejet, majd a hajamat felkötöttem a fejem tetejére, a napszemüveget felvettem és leugráltam a lépcsőn.

- Wow, 7 perc! - bólogatott elismerően Nick. Színpadiasan meghajoltam, aztán kitessékeltem a fiúkat, bezártam az ajtót, majd elindultunk a partra.

Eléggé hangosak voltunk, hiszen az ikrek hozták szokásos formájukat és sorra ontották magukból a rossznál rosszabb vicceket, amik már annyira borzalmasak voltak, hogy nevetnünk kellett rajta. Zayn viszont furcsa volt. Néha-néha elmosolyodott, de szinte meg sem szólalt.

A partra érve Jack előre rohant és keresett nekünk egy jó helyet.

- Baj van? - Léptem Malik mellé, és egy kis gondolkozás után a kezéért nyúltam, de beletúrt a hajába, mielőtt megfoghattam volna. 

- Nincs - Köpte. 

Aha. Persze. Nincs. Mindegy. 

Nick hangosan fütyült, erre pedig a másik fele (Mick) is felkapta a fejét. Egy igen nagy seggű lány sétált el előttük egy parányi tangába és melltartóba, mint ha direkt rázná azt a nagy picsáját valamelyik fiúnak. Naná, hogy Zaynnek. 

Egyből elkapott a féltékenység, utána akartam szaladni és belerúgni a fenekébe, de nem akartam elveszíteni a cipőmet, ki tudja, hogy ragadna benne. 

- Nem is érdekel? - Mosolyogtam Zaynre, aki csak vállat vont. 

Bekaphatod Malik.

Mikor oda értünk a Jack által kijelölt helyre, a táskámat a földre dobtam. Megszabadultam a napszemüvegemtől, a rövidnadrágomtól és a pólómtól, majd a vízbe indultam. Mivel az ikrek természetesen imponálni próbáltak a lányoknak, így rajtuk nem is volt póló, tehát rögtön futottak utánam. Jack - mint az érett, valamivel normálisabb testvér - viselt pólót, tehát neki még azt is le kellett vennie, de miután ezzel megvolt, követett minket. Egyedül Zayn maradt kint és ült a leterített törülközőkön. 

- Mick? - nézett vigyorogva testvérére Nick, miközben én elmerültem a vízben.

Elindultak kifelé a partra, legidősebb bátyámmal pedig értetlenül néztünk feléjük, ám pár perc alatt leesett, hogy mit akarnak. Nem telt el tíz másodperc és ezek a barmok beledobták a vízbe az eddig duzzogó Malikot, aki prüszkölve jött fel a víz alól.

- Jaj de morci valaki! - szedte szét a fiú haját Jack. Az áldozat arcát látva felnevettem. - Kimegyek a bejárathoz, bármikor megérkezhet Emma.

- Papucs! - röhögtek az ikrek, majd kijelentették, hogy ők éhesek, így valami táplálék után néznek. Ketten maradtunk Zaynnel.

- Miért duzzogsz? - ugrottam a hátára. Átöleltem a nyakát, így bármennyire próbálkozott, nem tudott ledobni.

- Nem duzzogok - mondta unottan.

- De igeeen - visítottam a fülébe, mire fintorgott valamit. 

A derekamnál fogva leszedett engem a hátáról, majd - továbbra is tartva engem - felém fordult. 

- Ne visíts! - mondta és a vízbe dobott. 

- Ne dobálj! - jöttem fel a víz alól. A hajam az arcomba lógott, ami miatt elnevette magát.

Legalább már nem duzzogott.

2014. máj. 10.

22. fejezet

Zayn Malik

Mona egyből felpattant, mikor csengettek, de vele együtt az ikrek is neki rontottak az ajtónak. Szegény pizza futár kitágult, félelemmel terhes szemekkel kapkodta a fejét a Floydok között, akik a kaját akarták megkaparintani. Végül Jack tök nyugodtan oda sétált, elvette a pizzát, majd kifizette, és hagyta, hogy a Mick&Nick vs Mona harc lemenjen.

- Kérsz? - Vigyorgott, majd az egyik dobozt felém nyújtotta.

- Kösz - Vettem ki egy hawaii pizzát, amit három harapással ettem meg, aztán sörrel öblítettem le.

- Megyek, lezuhanyzok - Jelentette ki Mona, miután mind a kettő fiatalabbik testvérét a földön hagyta.

Pár másodpercig tétovázott, majd megfogott három doboz pizzát, és magával vitte. Gondolom, tisztában van vele, hogy ha itt lent hagyja nekünk őket, akkor neki nem marad. Így is már kettőt bezabáltam Jackkel, miközben a verekedést néztük. Látszik, hogy Monának kemény élete lehetett, mikor még velük élt, hisz egy báty folyton szekálja, sokszor üti a kisebbik tesóját, főleg ha az lány -ezért lehetett Monának kemény kiképzése-, de belehalnának, ha bármi baja is lenne féltett egyetlen húguknak.

- Szereted? - Kérdezte hirtelen Mick.

Észre sem vettem, hogy a lépcsőt bámultam, ahol Mona felment, és hogy erősen gondolkoztam azon, hogy egészséges-e bárki iránt ilyen érzelmeket táplálni, mint iránta.

- Igen.

- Öhm... - Vakarta kellemetlenül a tarkóját Jack. Azt hiszem, tudom, mit fog kérdezni. - Szexeltetek már? Vagy orálisan, legalább is..?

Felnevettem. - Nem. Még nem járunk. Vagy is, nem járunk. De ha a barátnőm lesz, akkor szeretném végre megfektetni.

Nick állkapcsa megfeszült, gondolom nem díjazta, hogy arról beszélünk, hogy hogyan akarom lefektetni a húgát. Ugyan már, ő is pasiból van, tökéletesen meg kéne értenie, hogy hogy vagyunk mi, férfiak a hormonjainkkal.

- Mióta szereted? - Vigyorgott Mick.

- Amióta egyszer tökön rúgott és kidobott a házból - Bólintottam, ők pedig egy emberként nevettek fel.

Nick lazultabb lett, miközben én Jackkel arról kezdtem beszélni, hogy egyszer megdugta az egyik barátnőjét, és nem védekeztek, aztán majd nem teherbe esett, végül csak kiderült, hogy késik a havi baja, semmi más. Jót röhögtem rajta, lelki szemeim előtt ez a nagy melák a körmeit rágva várta a nőgyógyászati rendelőbe egy rakás nő között, miközben azon izgult, hogy apuka lesz-e, vagy sem.

- Szóval védekezzetek, nem akarok kereszt apa lenni, és szerintem te se akarsz még valakinek az őse lenni. És gondolom Mona se akar anya lenni. - Gondolkozott.

Aprót bólintottam, és éreztem, hogy számomra a hangulat feszültté vált. Oké, csak nem vagyok olyan idióta, hogy ne vegyem fel a gumit, ami megakadályozza, hogy gyereket nemezzek egy lánnyal, és sok a nemi betegség meg ilyenek. Amúgy is, úgy sokkal izgatóbb, ha a másik nem húzza fel nekem.

- Hali - Ugrándozott le a lépcsőn Mona, majd Jack mellé ült a kanapén, s hozzá bújt.

A Ramoneses pólómba és egy fekete francia fehérneműbe volt. Szent szar...

Hirtelen féltékenység fogott el, de hamar el is szégyelltem magam, amiért így érzek. Ugyan is, Mona a bátyához bújt hozzá, és nem hiszem, hogy Jacknek bármilyen szándékai lennének vele, hisz az elég...érdekes lenne, nem de? Vagy csak szerény véleményem szerint? Minden esetre a mai világban már elég sok mindent el tudok képzelni, de az biztos; ha meg tudnék Jackről ilyeneket, az eddig felépített elképzelésem róla nyomban összedőlne.

Az utolsó doboz pizza elfogyasztása után mindenki úgy döntött, hogy fáradt, és ki akarja pihenni magát. Az idősebb Floydok a vendég szobába kuporogtak, én pedig elvileg a kanapén aludnék, de ha már itt vagyok, akkor nagyon szívesen aludnék Monával, vagy is nem hiszem, hogy kétszer kellene mondani.

- Jó éjt, Zayn - Mosolygott, és ami a legfontosabb; őszintén.

- A kanapé elég kényelmesnek tűnik, de én egy kék szemű manóval készültem aludni, és hatalmas nagy csalódásként érne, ha féltve őrzött vágyam nem következne be. Egyet értesz? - Vigyorogtam, mire felnevetett.

Nem mondott semmit, csak kuncogva szökdécselt fel a lépcsőn, én pedig követtem.

Elégedetten dőltem be mellé az ágyra, de közölte, hogy büdös vagyok, s a mosolyom lefagyott az arcomról. A szemöldökömet ráncolva szagoltam meg a hónaljam, Mona pedig nevetett az arckifejezésemen. Lustán csoszogtam be a fürdőbe, de előtte felajánlottam neki, hogy nem akar-e velem zuhanyozni.

- Köszönöm kérdésedet, Zayn, de én már zuhanyoztam, és spórolni kell a vízzel. Ezért is kérem, hogy ne áztasd magad sokáig. - Vigyorgott.

Halkan nevetgélve zártam be magam mögött a fából készült ajtót, majd vettem le magamról elsőnek a fekete színben úszó pólómat, csatoltam ki az övemet, és toltam le magamról le a farmer nadrágomat, amit oldalra rugdostam a szennyes kosár mellé. A csap érzékenységén halkan szitkoztam, mindig is utáltam, hogy egy apró fordítás és átmegy forróból jéghideggé. Ha legközelebb Monánál alszok, lezuhanyzok, mielőtt eljövök, ugyan is engem felidegesít.

Idegesen és gyorsan lezuhanyoztam hideg vízzel, és talán még jól is esett, hisz frissebbnek éreztem magam. Nos, ebből biztos, hogy nem lesz egy ideig alvás.

A zöld színben pompázó törülközőért nyúltam, amit valószínű, hogy Mona a zuhanyzásom alatt készíthetett oda, ugyan is nem volt ott, amikor beszálltam. Kár, hogy nem hallottam, amikor bejött, biztosítottam volna arról, hogy jól szórakozzon. Majd legközelebb egészen biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog elkapnom eme becses pillanatokat.

Egy boxert találtam még a törülköző alatt, ami...ami az enyém volt, de tiszta. Hűha. Mit keres ez itt? Nem tudom melyik józan pillanatomban került ez ide, de jelenleg jól jött, így nem panaszkodok. Nem hiszem, hogy Mona csórta volna el, hisz az ő szemszögéből megaláztatás lenne, ha bárki ilyen jellegű dolgot állítana róla. Lelki szemeim előtt Mona lebegett, miközben Chadnek, a Nickelback frontemberének a házába beszökik, és ellopja egy boxerét, majd rájöttem, hogy ma túl sokat képzelődök. Mindenesetre igen nehéz lenne ezt feltételezni róla.

A frissen mosott boxeralsómat magamra húztam, míg a másikat a szennyesek közé raktam. Kinyitottam az ajtót, és az ágyon török ülésben ülő Monával találtam magam szembe. Átható pillantása a hasamra-mellkasomra tévedt, és nem tudtam, hogy azért, mert tetszik neki, vagy mert pont az van vele szemben.

- Tetszik a látvány? - Vigyorogtam, majd mellé sétáltam.

Az ágy egyik felébe toltam, majd a másik oldalra feküdtem.

- Igen, már nem vagy büdös. Sokkal jobb. - Mosolygott.

Fáradtan néztem rá, majd a fejéhez vágtam egy párnát, amit megköszönt, majd a feje alá helyezett. Nagyot sóhajtottam, majd figyeltem, ahogy betakarja magát. Közel húzódtam hozzá, fejét a felkaromra helyezte, míg én átöleltem karcsú derekát. Érdekes volt, hogy az ő házában vagyunk, de az én illatom árad belőle, az én illatom érződött a hálószobája minden egyes pontjába.

- Jó éjt, Mona.

Közelebb hajoltam hozzá, majd hosszú, lusta, ráérős csókot véstem ajkaira, amik bizsergették a számat. Kezeim fedetlen karjait simogatták, miközben azon voltam, hogy kitapasztaljam, hogyan szereti, ha csókolom. Megnyaltam az ajkait, ezzel beutalást kérve szájába, s rosszallóan húzódtam el, mikor nem adta meg.

- Jó éjt, Zayn. Szép álmokat. - Kuncogott, majd lehunyta a szemeit.

Pár percig meredtem magam elé azon gondolkozván, hogy tényleg ekkora idiótát csinált belőlem?