8. fejezet

Mona Floyd

- Éhes vagyok! - jelentettem ki. Az egész társaság hatalmas szemekkel nézett rám, gondolom meglepődtek. Megragadtam Malik kezét, majd kihúztam a medencéből.

- Akkor hozzál má' nekem egy sört! - kiabálta Travis.

- Nem vagyok pincér - jelentettem ki, majd elindultam a büfé felé, Zayn pedig követett. 

Mint fél órával ezelőtt, most is hatalmas volt a sor. Elől lányok - khmm ribancok - álltak, akik gyilkos pillantásokat küldtek felém, a mellettem álló Malikot pedig 'csábos' mosolyukkal próbálták elvarázsolni. Megforgattam a szemem, majd beálltam a sor végére. Zayn nem éppen a türelméről híres, így két kerek perc után megunta a várakozást, majd megragadva a karomat előre húzott, és egy egyszerű mozdulattal félre lökte az elől állókat. Először szólni akartak, de amint meglátták, hogy kivel van dolguk, inkább csendben beálltak mögénk. Kértem egy hamburgert, és egy vegyes jégkását, majd leültem az egyik - és egyben egyetlen - szabad asztalhoz. Malik leült velem szembe, miközben körbe nézett. Csendben ültünk, pár perc múlva megérkezett a pincér.

- Meghoztam a hamburgert, és a jégkását - mosolygott és lerakta elém, miközben eléggé feltűnően végigmért. Tekintete elidőzött egy darabig rajtam, ami Zaynnek is feltűnt, hiszen megköszörülte a torkát, mire a fiú - névtáblája szerint Josh - visszatért a valóságba. Küldött felém egy utolsó mosolyt, majd visszatért a pulthoz.

- Faszfej... - morogta Zayn, amin magamban jót vigyorogtam.

Nekiláttam elfogyasztani a hamburgeremet, ami különösen finom volt. A nyugalmas pillanatot Kim vinnyogása zavarta meg.

- Tudod Mona, ha esetleg kevesebbet ennél, nem úgy néznél ki, ahogy... - vigyorgott rám gúnyosan. Szívesen arcon köptem volna, de ha választanom kell, hogy kaja, vagy Kim... egyértelmű, hogy a kaját választom.

- Tudod Kim, ha kevesebb faszt láttál volna, nem lennél ekkora kurva - mosolyogtam rá 'bájosan', mikor lenyeltem a számban lévő falatot. Az arckifejezése minden pénzt megért.

- Csak nem féltékeny vagy, amiért engem akarnak a pasik? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.

- Csakis - forgattam meg a szemem, majd betermeltem a maradék hamburgert, és ittam a jégkásámból. 

- Tudod, én a helyedben elmennék vásárolni, és kevésbé feszülős dolgokat vennék, amiben talán nem látszik ez a sok, hizlaló kaja - jelentette ki egy kacsintás kíséretében. Arcára győztes vigyor ült ki.

Visszamosolyogtam, majd a műanyag pohárral a kezemben felálltam, odasétáltam hozzá, és a maradék jégkását a fejére öntöttem. Mint aki jól végezte a dolgát, a kukához sétáltam, és kidobtam a poharat.

- A hajam! - sipított. - Tegnap voltam fodrásznál! - nézett rám dühösen.

- Zárva volt? - húztam el a szám. Körülöttünk egy kisebb körben álltak az emberek, akik mind egy emberként nevettek fel.

- Te picsa... - lépett hozzám közelebb. Szemeiben felfedezhető volt a düh minden jele. Egy pofont akart adni, de a gyors reflexemnek köszönhetően elhajoltam előle, így a mögöttem álló, nagy darab pasi kapta az amúgy apró taslit. A lány szemei elkerekedtek, ijedten nézett a pasasra. - Én... én... izéé... elnézést - nyökögte. 

Valamit halkan beszélgettek, majd a férfi elmosolyodott.

- Komolyan? Egy ingyen dugás, és minden oké? - kérdeztem hitetlenkedve, egy fintorral az arcomon.

- Milyen az ágyban? - nézett körbe a pasas. Mindenki Zaynre nézett, így én is.

- Ne rám nézzetek! Nem feküdtem le vele, és nem is tervezem! - jelentette ki ingerülten. 

Mindenki tágra nyílt szemekkel figyelte a punk fiút, aki nagyokat lélegzett, így próbálva lenyugtatni magát.

- Nem feküdtetek le? De mi az hittük... - csodálkozott Greg.

- Nem szeret védekezni, én pedig nem kockáztatok... - magyarázkodott Malik.

Mindenki Ryanre kapta a tekintetét, aki vigyorogva nézett körbe.

- Jó a csaj - jelentette ki, majd rákacsintott a lányra.

- Khmm... ribanc... khmm.. - imitáltam köhögést.

A következő pillanatban egy ütés érte az arcomat. Vöröslő arccal - nem az ütéstől - néztem az előttem vigyorgó lányra. A körülöttünk álló emberek közül senki sem szólalt meg, sőt... néhányan még csak levegőt sem vett.

- Úúúúh, ezt nem kellett volna - töröltem meg az arcomat, megropogtattam a nyakamat, majd neki estem annak a liba szerű valaminek, akitől az előbb a taslit kaptam.

Felkészültem rá, mikor neki estem, hogy a hirtelen ért súlyomtól hátra fog esni, így kitervelten oldottam meg, hogy felé kerüljek. Kim a nagy műkörmeivel próbálta karmolászni az arcomat, kezemet, de meguntam, megragadtam a jobb kezét, és mind az ötöt egyszerre letörtem, amitől hatalma nyögés-sikítást adott ki magából.

- Tudod, kinek húzz be, te fasz szopó szar! - egy nagy lendülettel ütést adtam a gyomrába, amitől felsipított, mint egy kutya játéka (a hasonlatot próbáltam élethűen fogalmazni.)

Nem sajnáltam, mikor a két kezemmel a vállait leszorítottam a földre, majd bele térdeltem a gyomrába, amitől kipottyantak a könnyei. Igazából ez életem legszebb napja, az egyszer fix. Végül is nem minden nap verekedhet az ember egy hülye ribanccal, maximum, ha okot ad rá. Szerintem a rendőrség el fogja hinni nekem, hogy csak önvédelem miatt vannak azok a sebek Kim könyökén...és hasán...no meg a térdén...ja, és az arcán...

Kim próbálta megfordítani a helyzetünket, de nem hagytam magam... ennek következtében mint a ketten a medencében kötöttünk ki. Nagy nehézségek árán sikerült feljutni a felszínre, de a haját továbbra sem engedtem el. Ő is megfogta az enyémet, és tépni kezdte. Meg sem éreztem. Egy csobbanás hallatszott mellőlünk, de nem érdekelt. A következő pillanatban valaki felkapott, és próbált elhúzni az éppen a hajamat tépő Kimtől. Hátra pillantva Zaynnel találtam szemben magam.

- Eressz el - sziszegtem, miközben ismét belemarkoltam Kim hajába.

- Ne reménykedj benne! - hangjából kiszűrhető volt, hogy ideges. Ujjaim közül kifejtette Kim festett szőke haját, kiemelt a vízből, majd a vállára dobott, és elindult velem az öltözők felé. Hiába karmoltam, esetleg ütöttem a hátát, nem mentem vele semmire. Vissza tekintve a többiek kisegítették Kimet, bár Gregék inkább minket követtek egyenesen a női öltözőbe.