2014. aug. 17.

28. fejezet

Zayn Malik

A kormányon doboltam, miközben figyeltem az enyhén szenvedő Monát. Az ülésében négy másodpercenként fészkelődött, azt hiszem, nem talált kényelmes pózt, de kinézem belőle, hogy hülye, esetleg viszket neki valahol, és így oldja meg.

- Annyira kényelmetlen a kocsid! - cincogott.

Már mondtam volna valamit, ami megvédi az én Nissan 4x4-em becsületét, de témát váltott, szó szerint. A zenecsatornák között szörfözött, négy másodpercenként váltogatta a csatornákat, én pedig úgy éreztem, ki akarom lökni az ajtón. Azt hiszem, rossz kezdés lenne ami a kapcsolatunkat illeti.

- Itt állj! - kiáltottam, mikor egy Skillet számhoz értünk, Mona belerezzent.

- Nem szeretem a Skillet-et - biggyesztette le rózsaszín ajkait.

- Tudom, de én szeretem - vigyorogtam elégedetten.

Figyeltem, ahogy előhalássza a zsebemből a telefonomat, majd a fülhallgatómat is, és azon kezdett böngészgetni. Végül megállapodott egy zenénél, és az ablakon kifelé bámulva nézte a mellettünk elhaladó utasokat. A nyugalom nem tartott sokáig, gonoszan, de egyben cukin kuncogott, én pedig érdeklődve néztem, mit csinál. Csak annyit láttam, hogy a mellettünk lévő kocsiban ülő gyerek nagy, kitágult szemekkel néz Monára, én pedig röhögni kezdtem. Pontosan tudtam, hogy hülye fejeket vág, ijesztgeti, szórakoztatja az embereket.

Hangosan nevettem, mikor arcát az ablaknak nyomta, és azt hiszem, nyáladzott is hozzá.

- Összenyálazod az üveget! - mordultam rá.

Kiöltötte rám a nyelvét, és én is rá. Úgy éreztem, mint ha óvodában lennénk, de imádtam a tudatot, hogy kora ellenére elég gyerekes, már amikor lehet az lenni.

- Hülye vagy - Ráztam meg a fejemet, majd újra az útra összpontosítottam.

Észbe se kaptam, csak annyit vettem észre, hogy Mona a tenyerét a szájára tapasztotta, és felfele nézve bőgött. A könnyeit próbálhatta visszapislogni, de azok patakokban folytak, ezzel elkenve a szempilla spirálját, sminkjét. Még így is tökéletesen gyönyörű és szexy volt, olyan, mint egy horror filmbe egy dögös gyilkos.

Gondolkozás nélkül parkoltam le a kocsimmal, és húztam be a kézi féket. Közelebb hajoltam hozzá, az ölembe kaptam, és rám ültettem, miközben szororosan magamhoz öleltem.

- Csssss... Mi a baj? - Tűrtem a füle mögé egy hajtincset.

Ránéztem a telefonomra, amin ment a zene lejátszó, és elmosolyodtam; egy dal volt, amit a demómon vettünk fel. Lassú volt, az egész erőteljes, még is olyan, amire szívesen alszol el, arról nem is beszélve, hogy az egész tiszta érzelem volt, pedig nem éreztem semmit anno.

- Tetszik? - kérdeztem szerényen, az orromat a nyakába fúrtam.

Nem bólintott, de tudtam, hogy gondolatba az ölembe ugrik, és közli, hogy szerelmes a hangomba. Mert hát bár Mona teljesen más volt, mint a többi picsa, de azért még is csak lány, és bár lehet, hogy ez sok nőre sértő, de azért minden egyforma neműnek vannak közös tulajdonságai

- M-minden....minden este fogsz nekem énekelni ezentúl - Dadogta, én pedig halkan felnevettem.

Tenyerembe vettem az arcát, ujjaimmal a könnyek után nyúltam letöröltem -már amennyire le lehetett törölni- az elkent sminket. Óvatosan hajoltam hozzá reakcióját lesve, nem tudtam, milyen kedvében van, de azt hiszem, legalább annyira meg akar csókolni, mint én őt.

Hosszadalmasan néztem a mélykék szempárba, míg fel nem vonta a szemöldökét. - Még ma megcsókolsz, vagy örökké várjak?

Nevetve húzódtam el, ő pedig durcásan beintett. Jókedvem egész úton megmarad, halkan énekelgettem a rádióval párhuzamba, Mona minden hangomon függött. Azt hiszem, tényleg tetszett neki a dalom.

Mona kíváncsian bámult ki az ablakon, olyan volt, mint egy édes kiskutya, akit most vittek el életében elsőnek kocsikázni. Még az ülésre is feltérdelt, hogy jobban kilásson, de úgy döntöttem, szó nélkül hagyom.

- Hűűha - Bólintott. - Ide hoztál nászútra?

Egyszerre nevettünk fel. - Reméltem, hogy tetszeni fog. Úgy gondoltam, kell egy kis nyugi, hogy mindent átbeszéljünk.

A szemöldökét ráncolta, miközben rám pillantott, majd vissza ki. - Járunk?

- Igen.

- Meg van beszélve - vigyorgott, én pedig a fejemet fogva röhögtem fel.

Leparkoltam a faház mellé, amit a hétvégére béreltem ki, majd kiszálltam a kocsiból. Gyorsan kocogtam körbe a jármű előtt, és igyekeztem Mona oldalához, hogy kinyissam neki az ajtót; ezt a térfélit mindig is csak kívülről lehetett kinyitni, mert úgy állítottam be.

- Gyerekzár? - vonta fel a szemöldökét.

- Nem. Úgy illik, hogy a fiú...jelen esetben egy szexy férfi nyit ajtót egy lány...jelen esetben dögös nőnek. - Vigyorogtam.

Nevetése megmelengette a szívemet, miközben közel lépett hozzám. Kezeit átdobta a vállamon, az enyémek a derekára tévedtek, ráérős csókot váltottunk, s mosolyogva váltunk szét. Imádtam az ajkait, olyan puhák voltak, s mindig valami cukor, édesség ízű, arról nem is beszélve, hogy irtó jól csókol.

No meg a nyelve.

- Oké, mi ez a hely? - mosolyogva nézett szét.

- Ez egy tó, tópart, és  pár faház - bólintottam.

- Ha nem mondod, hülyén halok meg - nézett rám csúnyán.

Félmosoly jelent meg az arcomon, s megfogtam a bőröndjeinket. - Neked már úgy is mindegy.

Halkan nevetve vittem be a házba a cuccokat, tudtam, hogy vigyorog, miközben utánam  jött. A ház nem volt nagy, takarékos volt, egy francia ágy pihent a közepén, két oldalán egy-egy éjjeli szekrény, és egy tv, no meg külön fürdőszoba. Az udvar ennek ellentéte volt, jakuzzi, medence, szauna, meg minden szír-szar, aminek bár hasznát fogjuk venni, még is túlzás volt egy kicsit.

- Miiiiiiiiiiitcsinálunk? - ugrándozott Mona előttem.

- Nem tudom. Amit akarsz. - Mosolyogtam. - Bár...vannak terveim.

Elégedett vigyoromat látván színpadiasan a szemeit forgatta, ami nevetést váltott ki belőlem. A derekánál fogva húztam közel magamhoz, és ráérősen csókoltam meg.

- Mennyünk fürdeni! - Húzott ki a kezemnél fogva az ajtón.

- Oké, csináljuk azt, hogy mind a ketten kielégültek legyünk, hogy úszunk egyet, de meztelenül - alkudoztam.

Nem kaptam választ. A hallgatás beleegyezés.

Figyeltem, ahogy lehúzza magáról a pólóját, ezzel szabadjára engedve fekete melltartóját. Nem próbáltam feltűnésmentesen nézni testét, melleit, a barátnőm, azt csinálok vele, amit akarok -feltéve ha beleegyezik. Kilépett a rövidnadrágjából és...

- Te jó istenem... - Sütöttem le a szemeimet.

A fekete (!) csipkés (!) tanga (!) tökéletesen illett formás fenekére, a csípő körüli csontjait kiemelte. Ebből is látszódott, hogy mennyire csinos. Nőies V alakja körül a bőr kidomborodott, én pedig úgy éreztem, ennél keményebb már nem is lehetek.

Figyeltem, ahogy elém lép, a kezemért nyúlt, s a fenekére helyezte. Hangos nyögés szaladt ki a számon, elégedetten, szexyn mosolygott, tudatában volt azzal, hogy mit művel velem, és ez iszonyatosan dögös volt. Ajkait a kulcscsontomra tapasztotta, nyaldosta, csókolgatta, úgy éreztem, elszakítom a boxeremet  nadrágom alatt. Kezeit megszorította az enyém felett, így belemarkoltam a fenekébe. Miután látta, hogy nem engedem el, elvált tőlem addig, míg lehúzta rólam a pólómat, aztán ugyan abba a pózba keveredtünk. Meg akartam csókolni, így egy kicsit elhajoltam tőle, hogy fejezze be addig a nyakammal való játszadozást, de kuncogva tipegett el tőlem.

- Elsőnek el kell kapnod! - szaladt be a tóba térdig.

Állam a padlót súrolta, s míg levettem magamról a nadrágomat, megszokta a víz hőmérsékletét. A boxeremre néztem, ezek szerint marad, de egy nagy dudor díszített engem. Mona észrevette, hogy mit nézek, jókedvűen nevetett fel, és szexyn az ajkaiba harapott, míg szemeztünk.

Ahogy léptem egyre közelebb és közelebb a vízhez, úgy hátrált hátrafelé. A tó max hónaljig ért neki, így nem féltem arról, hogy belefullad, így benne voltam a játékban.

Megdöntöttem a fejem, arcomon magabiztos mosoly jelent meg. - Elkaplak.

Mona felsikított (!!), és úgy kezdett úszni, mint ha az élete múlna rajta. Röhögve úsztam utána, mondanom sem kell, hogy ha akartam volna, egyből utol érem, de hagytam, had élvezze egy kicsit. Néha-néha játékosan hozzáértem, meghúztam a lábát, ekkor gyorsítani kezdett, és már annyira nevetni kezdett, hogy megállt, s feltartotta a kezeit.

- Oké, megadom magam! - nevetett a világ legédesebb nevetésével.

Elvigyorodtam, majd akárcsak egy tigris a zsákmányára, úgy ugrottam rá, így mind a ketten a víz alá kerültünk. Vártam, hátha nem vett levegőt, és fel akar törni a felszínre, de csak a kezemet fogta, s tapogatni kezdett. Azt hiszem, az arcomat kereste, én is ugyan így tettem, közel hajoltam hozzá, meg akartam csókolni -ami sikerült is, de elsőnek az állára ment véletlenül.

Mikor kikerültünk a víz alól. kuncogott.

- Meg tudnám szokni, hogy ilyen aranyos is tudsz lenni néha - simítottam ki az arcából egy vizes hajtincset, majd elgondolkoztam. - Mi lenne, ha... ezt... - simítottam végig a bikinije vonalán. - ...levennénk rólad?


Elmosolyodott, nekem pedig leesett az állam. Tetszett neki az ötlet!

Kezei a hátához értek, azt hiszem, kicsatolta a melltartóját, amit fel is mutatott előttem. Szemeim tágra nyíltak, én lehetettem a legboldogabb ember a földön, mikor a partra hajította. Lenéztem rá, a felét takarta a víz, pedig a talpán állt.

- És ezt is... - Emelte fel a tangáját, amit időközben vett le magáról.

- Óh... - Bólintottam elismerően, majd kiléptem a rövid gatyámból, ami szintén a száraz földre került.

Mona felvonta tökéletesen ívelt szemöldökét, majd közelebb jött hozzám. Lábaimon éreztem az övét, kezeit izmos felkaromra helyezte, miközben a lehető legdögösebben megcsókolt. Kuncogás tört ki belőle, elsőnek nem tudtam, hogy miért, észre se vettem, hogy megkeményedtem, de ezek szerint neki feltűnt.

- Éhes vagyok - közölte.

Csak bólintottam, s hátat fordítottam neki, míg felugrott rám. Lábait a csípőmre tekerte, így úsztam ki vele a partra. Le se tettem még, meg akartam csodálni testét, de egy törülközőt tekert magára. Rosszallóan morogtam, ő pedig elégedett mosollyal sétált be a házba. Pár másodpercig csak álltam ott, aztán felvettem a másik törülközőt is, majd utána mentem.

- Csinálj tükörtojást szalonnával! Paprikát meg paradicsomot vágok én hozzá. - lógott fejjel lefelé az ágyon, nedves haja végéből a padlóra csepegtek a vízcseppek.

- Szerintem nincs itt semmi. El kellene menni a boltba. Hol van a legközelebbi?

Mona vállat vont, majd rám vigyorgott. - Siess. Már nagyon éhes vagyok.

Felvontam a szemöldökömet, majd a bőröndömhöz léptem. Kihalásztam egy rövid nadrágot egy atléta fazonú fekete pólóval, majd egy puszit nyomtam Mona homlokára. - Tíz perc és jövök.

2014. júl. 30.

27. fejezet

Mona Floyd

Nagyot nyögtem, a kínzó fejfájás nem hagyott tovább pihenni, mint azt kellett volna. Az agyamba csak a tegnap éjszakai dolgok jártak, ahogyan Zayn énekelt nekem, hisz az éjjel folyamán virrasztottam nem is egyszer. Akárhányszor úgy vélte, hogy elaludtam, befejezte az éneklést, én pedig felkaptam a fejem, hogy ne hagyja abba, s ez így ment órákon keresztül. Nem csodáltam, hogy Malik még aludt mellettem.

Óvatosan másztam ki a meleg takaró alól, majd kiléptem a szobából. Egyszer már jártam itt, ezért reménykedtem abban, hogy eltalálok a konyháig. A fejemet fogva másztam le a lépcsőn és hálát adtam az Istennek, hogy rátaláltam a keresett helyiségre. Több alsó szekrényt, fiókot is végigkutattam az igencsak méretes konyhában, de csak nem találtam meg azt, amit keresek. Persze, ilyen az én formám, biztos, hogy a felső polcokon lesz. A pult mellett álló székek közül egyet átcipeltem a szekrényhez és igencsak óvatosan ráálltam. Nyikorogva nyílt ki a fiók, meg is találtam a keresett gyógyszert, de balszerencsémre leghátul helyezkedett el. Nyújtózkodni kezdtem és átkoztam Istent, hogy ilyen alacsonynak teremtett. Mikor elértem a már oly régóta keresett fejfájás csillapítót örülni kezdtem, de abban a pillanatban a fejemhez kaptam. 

Az ajtóból mély, rekedtes nevetés hallatszott, mire majdnem lefordultam a székről ijedtemben. Malik rögtön mellettem termett és lesegített, de a vigyort nem lehetett letörölni az arcáról.

- Nem vagy vicces - morogtam, miközben bevettem a gyógyszert.

- De te igen - vigyorgott továbbra is, miközben a kezembe nyomott egy pohár vizet.

- Ha ha ha - ráztam meg a fejem, miközben próbáltam rá csúnyán nézni.
Rögtön megcsillant a szemem, amint a szemem sarkából észrevettem a hűtőt. Elmosolyodtam, majd kikerülve Zaynt rögtön odasiettem. Kinyitottam, és csodálkoztam; azt hittem, hogy az egész ki lesz fosztva, talán két üveg sört vártam, de ez tele van kajával. Válogatni kezdtem a rengeteg finomság között, magam mögött hallottam nevetését. 

- Ne röhögj! - mondtam, miközben a kezébe nyomtam rengeteg dolgot, amiből reggelit tudok csinálni. Vagy tud.  Persze, csak ha rá tudom venni. - Zaaaaaayn - kezdtem nagyokat pislogni a fiúra, miután kimásztam a hűtőből. 

- Nem - vágta rá rögtön, mire megforgattam a szemem. Pár percnyi néma farkasszem után megadóan felsóhajtott. - Mit akarsz enni? - kérdezte.

- Valami szendvicset - vigyorogtam diadalittasan rá, majd felültem a pultra és onnan figyeltem a fiú tevékenykedését.

***

A kanapé előtt, törökülésben ülve tömtem magamba a Zayn által elkészített reggelit, ami mint a múltkor, most is isteni volt. Malik a kanapén terpeszkedett el, de ő már rég befejezte az étel elfogyasztását. 

- Tudod... - törte meg a csendet a fiú, miután befejeztem az evést - körülbelül minden fiút ki akartam nyírni, aki egyáltalán hozzád szólt.

- Miért? - őszintén szólva meglepett az, amit mondott.

- Nem tudom... vagyis de, csak elmondani nem tudom. Mikor elmondtál minden köcsögnek a telefonod miatt, nagyjából azóta bennem van ez a dolog, mint egy ösztön. Meg akartalak és akarlak védeni mindentől - rántott vállat, nekem pedig leesett az állam.

A tányért a földre tettem, majd nagy nehézségek árán, de felmásztam Zayn mellé a kanapéra. A fiú rögtön fölém kerekedett, mellettem támaszkodott alkarjain. 

- Tudod kit utáltam a legjobban? - kérdezte az arcomtól fél centire, majd egy puszit nyomott a számra. 

Ajkai levándoroltak az arcomra, nyakamra, s halkan kuncogtam, mikor nyakam hajlatába belefújt, ezzel érdekes hangot kiadva bőrömből. 

- Kit? - kérdeztem felhúzva a szemöldökömet, miközben beletúrtam a hajába. 

Szomorúan mosolygott, figyeltem, ahogyan lehajol a mellkasomhoz, és szemügyre veszi, hogy igazából milyen gyorsan is mozog. Tudtam, hogy szórakoztatja a tudat, hogy ezt ő váltotta ki belőlem, de azt hiszem, mind a kettőnknek szüksége volt már egy kis... boldogság féleségre  az életünkbe. 

- Ryant - ejtette ki tökéletes ajkain azt a nevet, amire számíthattam volna. 

Fejét a szívemre hajtotta, nem tudtam biztosan, hogy a melleimre, vagy ténylegesen egy kissé nyálas, de aranyos érzelemre hajt, de hittem benne, hogy az előző. Nagyot sóhajtott, levette rólam a fejét, majd megint felém került fekvőtámasz helyzetbe, amitől izmai kikerekedtek. Pár percig bámultunk egymásra, majd végre megcsókolt. 

Nem sok mindenre emlékeztem a tegnap estéből, de az biztos, hogy ez a csók más volt. Sokkal több szenvedély, érzés volt benne, viszont alkohol jóval kevesebb.

- De tudod mit? - vált el ajkaimtól. - Hálás vagyok annak a pöcsnek - mondta, én pedig értetlenül bámultam rá. - Ő hívott fel, hogy ott vagy a klubban... - mondta az arckifejezésemet látva.

- Örülök, hogy jöttél - mondtam őszintén, majd magamhoz húztam, hogy ismét egy csókban forrjunk össze.

- Nem kellett volna mennem, ha nem ittad volna le magad - morogta a nyakamba. Tudtam, hogy igaza van, de abban a pillanatban egyáltalán nem érdekelt.

- Vodkával teli szép reggelt kívánok! - vágódott ki az ajtó és kocogott be az ajtón igencsak jókedvűen Travis. - Jó, Mona te inkább hanyagold.

- Tudod, Travis, ha nem tévedek, te adtál igazat Kimnek ebben az egész szarban, tehát kuss - néztem rá csúnyán, miközben Zayn lemászott rólam. Pár percig farkasszemet néztünk, majd vállat rántott és leült az egyik fotelba.

- Igazából pornóra számítottam, csak ezért nem jöttem korábban. Gondolom hiányoltatok - vigyorgott, mire megráztam a fejem.

- Hogy ment a randid? - kérdezte Zayn a haverjától, mikor én felkeltem a kanapéról és a konyhába indultam egy kis vízért. - Travis, ne nézd a lábait! - szólt rá a fiúra.

- Hőőőőőőőő - fejezte ki nemtetszését a fiú. - Még a feltételezés is sértő! Barátnőm van - vigyorgott.

- Eléggé meglepő... - vigyorogtam rá, mire gyilkos pillantást küldött felém, de különösebben nem foglalkozott velem.

- Ha minden igaz, ma ismét találkozunk - mondta büszkén. Örültem neki, hogy végre ennek a szerencsétlennek is összejött valami.

Teletöltöttem a poharamat vízzel, majd csatlakoztam a fiúkhoz. Elfoglaltam az egyik fotelt, és onnan hallgattam beszélgetésüket.

Pár perc elteltével Zayn felállt és elindult a mosdó irányába. Amint becsukódott az ajtó, Travis rögtön mellém ült.

- Minden oké? Mármint köztetek - bökött a fürdő felé, illetve rám.

- Igen, azt hiszem minden rendben. Vagyis, én boldog vagyok. Az ő nevében nem tudok nyilatkozni - mondtam. Nagyon is érdekelt volna, hogy mit gondol most Malik.

- Örülök nektek - mosolygott rám őszintén, ám a következő tette meglepett. Megölelt. A pár másodpercnyi sokk után visszaöleltem, de mivel nem vagyok az ölelések híve, így gyorsan vége is szakadt ennek az igencsak érzelmes és megható pillanatnak.

Trav elfeküdt a kanapén, kikutatta a párnák mögül a kapcsolót és bekapcsolta a TV-t. Váltogatott a csatornák között, egyik sem kötötte le. Az egyik zenecsatornára lépve felvisítottam.

- El ne kapcsold! - szóltam rá, tekintetemet még véletlenül sem elszakítva a készüléktől. Top 20 Rock Dal, amit végig akartam nézni. Igazán nem érdekelt annyira, de ha rajta múlik, biztos, hogy focit nézünk. Vagy pornót.

- Mona, ne kiabálj! - tért vissza köreinkbe Zayn.

Mikor látta, hogy Travis nem fog arrébb menni láttam a szemében, hogy szívesen lelökné ütődött haverját onnan, hogy átvegye helyét, de végül máshogy döntött. Mellém lépett, felemelt (!), leült és az ölébe ültetett.

- Na de fiatalok! Ne előttem! - takarta el a szemét röhögve Trav, mire egyszerre két párna is landolt az arcában. - Tudom, tudom. Hormonok. De akkor is! Nem akarok élő pornót látni! Bár, ha jobban belegondolok...

- Inkább ne! - ráztam meg a fejem nevetve és egy puszit nyomtam Zayn nyakára.